Az élet egy nagy szín spirális,
Ahol Isten az admirális.
Fűzi neked a színes karkötőt,
Eléd rak néhány kikötőt.
Ahol megállhatsz,
Ha az úton megfáradsz,
S leülhetsz mellé megpihenni,
Amit te nem tudsz neki megfizetni.
Fűzi-fűzi a színtömkeleget,
Hogy neked örömet tegyen,
Pirosat, narancsot,sárgát,
Zöldet,kéket, az ég árnyát.
S Te, aki elégedetlen ember,
A sötétnek,mindig teret engedsz.
S szóba állsz a hazugsággal,
Fekete pötty zuhan rád az árral.
De, aggodalomra semmi ok,
A szín, soha ki nem fogy,
Hacsak nem tömíted el,
Apró-cseprő förtelmekkel.
Szép az élet,
Ne kételkedj,
akkor se,ha eljön a fekete gyöngy,
mert a sok színesség egy szép karkötőt önt.
