Levél hullott,
Mögötte sárgaság kullog,
Kupacok fedik be a teret,
Ez az ősz, és ő szeret.
A nyár elsuhant,
Valaki új reményt kutat,
A fák mindent feladtak,
Majd tavasszal újjá fakadnak.
De addig semmi,
Kopaszság, csak ennyi.
És csak egyhelyben állnak,
Háttal az egész világnak.
Mindenki valamit keres,
A madarak élőhelyet,
Az emberek fedelet
Mintha nem látnának eleget.
Csak körbe kéne nézni,
Eső illat…- érzi?-
Minden itt van a szemünk előtt,
köd lepi be az eget délelőtt.
Meseszerű a változás,
Napról-napra csak ámulás,
Gondolkodtat a természet,
egész nap csak azt nézem
