Tegnap este Bogival sétáltunk a szitáló hóban...Kicsit filozofálgattunk:
Bog: Olyan mintha cukor hullana az égből...
Barb: Mi leszünk a vacsora.
Bog: Jó,de akkor inkább legyen só.
Barb: Igaz,de akkor valaki nagyon szerelmes odafent.
 Fura volt. Bogi kiment az útra és kicsit viszolyogtam, na majd biztos elütik. És valami olyan volt bennem amit nem szoktam érezni. Bogesz sokkal spontább volt nálam, ez rettentő módon idegesített, ugyanis magamat láttam benne, viszont én nem voltam önmagam. Vigyázni akartam rá,de tudtam, hogy tök fölösleges, így inkább az útra vetettem magam, és táncig csúszkáltunk a feltéten.
Ami sós volt, és valaki szerelmesen szórta az égből..