Már éppen illendő lett volna, hogy írjak, és nem is most kéne hozzáfognom, most,hogy így 3 nap betegszabadság után visszamegyek a koleszba.

Szóval, elég a mentegetőzésből. Itthon voltam, mert tüszös mandi gyuszi volt a láthatáron, és amúgy sem hiányoztam még idén, csak 2 szombatot. Hihetetlenül kellett ez a 3 nap nyugi.
 Minden nap tízkor keltem, aztán fetrenghettem még a franciaágyamon, aztán reggel nézhettem mesét, vagy éppen 'Már megint Malcolm'-ot.

Aztán Cseh Tamás, szinte belém ivódott, és teljesen megbabonázott ismételten.

Megtaláltam a pincében anya néhány csipkéjét amiből rögtön varrtam is a pólómra:

Ebből a színes cuccból, meg a fényképező pántomra varrtam, amit nem tudtam lefényképezni,mert nem volt kedvem leszedni azt a vackot róla, de végülis úgy néz ki mint ez.:D

Ma sütöttem muffint, aminek az egyik fele kemény lett, a másikba meg kakaós margarint raktam, de azt senki  nem mondta, hogy ki fog olvadni belőle, a Barbi meg hülye, na mind1. Csúnya, de finom.

Ma meg, kaptam egy levelet, tök vicces volt mert megláttam a borítékot és tudtam , hogy Anett írt.(haha,felismerlek bárhol)
Szóval, küldtek nekem egy "Gyógyulj meg levelet" elsőbbségivel, és enyhén kis cukormókusok vagytok, köszönöm!:)<3


Közben meg kisebb változásokon mentem keresztül, a hajam vége konkrétan tök fekete, a hajtövem meg lángvörös.
De,nekem tetszik. 
Hiányoznak már a kis cukorborsóim, már alig várom, hogy találkozzunk végre holnap, egyébiránt nem vágyódom a suliba, csak egy picit.

no, hát értelem nem éppen szorult belém a napokban, de én esküszöm igyekeztem...