Anyu tegnap megígérte, hogy vesz nekem fagyit ovi után. Nem vett, mert azt mondta hideg van. Azt is mondta, hogy ma rengeteget fogunk játszani, ha jól viselkedem az oviban.
- Tanító néni, tessék kérem megmondani anyunak, én ma jó fiú voltam – de nem játszottunk,a rengeteg fehér lap fölött ült, túrta a haját és ingerülten azt mondta, kisfiam, most hagyjál.
Anya sok mindent megígért már, például azt is, hogy apa majd vissza fog jönni, csak legyek türelmes, mert egyszer még találkozni fogunk. Hát… még nem jött. Kicsit már le is mondtam róla, mint a fagyiról és a délutáni szórakozásomról is anyával.
Esténként, mikor fekszik mellettem, folyamatosan a hajamba beszél, miközben szorongatja a kezemet, néha még sír is kicsit: Szeretlek kisfiam! Mindig szeretni foglak!
Nem mintha lenne rá okom, de valamiért ezt az ígéretét elhiszem.
