Leküzdve a félelmeimet,
Kezembe veszem a telcsimet,
Bepötyögöm a számodat
A hallgatom a szomorú szavakat,
Kikapcsolva hagytad a telefonodat.
Mindig ideges leszek,
Mikor nem veszed fel rögtön
Azt a fránya készüléket,
Nem is értem,
minek kellett neked az az új Iphone,hiszen
folyton félre nyomódik
a gombja a zsebedbe
s lezárod, vagy fölhívod
a mamád,
majd kicsit káromkodsz, hogy „anyád”
Aztán mindig elfelejtesz fölhívni,
Mert vagy elkell menned pisilni,
Vagy pedig sokat pofázik a padtársad,
Aki folyamatosan elcsórja a labdádat,
Mert úgy gondolja, mellettem már nincs is időd focizni
Pedig inkább kimész a szünetbe röpizni,
Vagy lelépsz a Zolival ropizni
A büfébe.
Ahelyett, hogy fölhívnád a drága barátnőd,
Akinek tegnap azt ígérted, hogy a
Harmadik szünetben fölhívod,
De elmarad ez az egész, és azt a hülyét,
Meg egye meg a penész…
Persze aztán eljössz hozzám,
Kicsit durcizok,
S a pocidba boxolok,
Kicsit támolyogsz,
De azért nekem jobban sajog az öklöm,
De te csak csendben rötyögsz
Azon, hogy hogy lehetek ilyen cuki,
Pedig megmondtam már szerintem
Az tuti, hogy utálom ha azt mondod
Hogy cuki, aranyos vagy édes,
Mert szerintem sokkal
Imádnivalóbb vagy te kis krémes,
De mire újra bevágnám a hisztit
Gyengéden megfogod a derekam
S az arcomhoz nyomod a pofidat, ami
Néha borostás és szúr, viszont sokszor a szívemig nyúl.
Ez az érzés csöndben, mindig
Többet ér minden hamis szónál,
„szeretlek,imádlak, jaj édesem annyira kívánlak”
Mondják ezt azok az értelmetlenek,
Akik csak úgy
Divatból szerelmesek.
By:Barbi:)
