nem jön most már rím az érzelemre..
el kell mennem a végtelenbe,
ahol nem bánt az üresség s a fájdalom,
az életemet majd Istennek átadom.
Bánatom...már én sem értem
csak az álmoknak élek,
s eltűnök bennük egy szempillantás alatt
csak nézem, hogy hogy jöhet a nyárra fagy,hogy a szerelem engem mindig elhagy
Nehéz lenne sarkainál megfogni a gondolataimat, mint a tengert is. Mert végtelennek tűnő, át nem látható.
Követők
Tengeres
2011. július 11. 16:30
Hív az a hatalmas mélység, amelybe végre én is Véghnek érzem magam.
Lenyűgöző megdönthető képtelenség , amelybe én vagyok az alany.
Aki elérhet mindent ebben a kékben,
Csak nehogy lent maradjak a mélyben.
Imbolygóság lakozik benne
S én mennék rajta messze.
Messze innét el, csak menni és élni,
Időm se lenne többé aludni, se félni.
Ha többször nem,hát egyszer had,
Had élhessem át azt, amely csak a bálnáknak adatik meg.
Azt a szabadságot és bátorságot szeretném..
Csak lenne az életben legalább egyszer szerencsém.
S én boldog lennék,akár a bálna..
Ha nem veszne az életem kárba..
hát.
2011. június 26. 18:04
remélem, hogy nemsokára találkozunk vagy csinálunk valamit mi hárman(: ♥
imported - 4
2011. máj 03. 18:13
Szeretem a vihar elejét...meg a végét... és a közepét is azért...
Divatszerelem
2011. máj 03. 17:23
Leküzdve a félelmeimet,
Kezembe veszem a telcsimet,
Bepötyögöm a számodat
A hallgatom a szomorú szavakat,
Kikapcsolva hagytad a telefonodat.
Mindig ideges leszek,
Mikor nem veszed fel rögtön
Azt a fránya készüléket,
Nem is értem,
minek kellett neked az az új Iphone,hiszen
folyton félre nyomódik
a gombja a zsebedbe
s lezárod, vagy fölhívod
a mamád,
majd kicsit káromkodsz, hogy „anyád”
Aztán mindig elfelejtesz fölhívni,
Mert vagy elkell menned pisilni,
Vagy pedig sokat pofázik a padtársad,
Aki folyamatosan elcsórja a labdádat,
Mert úgy gondolja, mellettem már nincs is időd focizni
Pedig inkább kimész a szünetbe röpizni,
Vagy lelépsz a Zolival ropizni
A büfébe.
Ahelyett, hogy fölhívnád a drága barátnőd,
Akinek tegnap azt ígérted, hogy a
Harmadik szünetben fölhívod,
De elmarad ez az egész, és azt a hülyét,
Meg egye meg a penész…
Persze aztán eljössz hozzám,
Kicsit durcizok,
S a pocidba boxolok,
Kicsit támolyogsz,
De azért nekem jobban sajog az öklöm,
De te csak csendben rötyögsz
Azon, hogy hogy lehetek ilyen cuki,
Pedig megmondtam már szerintem
Az tuti, hogy utálom ha azt mondod
Hogy cuki, aranyos vagy édes,
Mert szerintem sokkal
Imádnivalóbb vagy te kis krémes,
De mire újra bevágnám a hisztit
Gyengéden megfogod a derekam
S az arcomhoz nyomod a pofidat, ami
Néha borostás és szúr, viszont sokszor a szívemig nyúl.
Ez az érzés csöndben, mindig
Többet ér minden hamis szónál,
„szeretlek,imádlak, jaj édesem annyira kívánlak”
Mondják ezt azok az értelmetlenek,
Akik csak úgy
Divatból szerelmesek.
By:Barbi:)